Faluvédő - Független civil folyóirat

Vissza a szerkesztett változathoz
Tartalomjegyzék

II. évfolyam 1. szám - 2009. március

Cikkek
Tisztelt Olvasó!
Lakossági Fórum
Az Óváros is fertőzött?!
Gyöngyszem lehetne a Duna-part
Bemutatjuk... Bali Imre törzszászlóst, az óvárosi körzeti megbízottat
Búcsúzik a klubvezető
Tibi bácsi nyugdíjban...
Mindig ésszel fejlesztünk?
Közhasznúsági jelentés 2007. évre
Vers - Túri Imre: Tévedés lenne
Véleményünk szerint
Magazin zenekar
Szemét a Sánc hegyen
Százhalombatta himnusz


Tisztelt Olvasó!

Van, amikor az ember legszívesebben máshol lenne, mint ahol van. Ez történt velem március 15-én, legszebb nemzeti ünnepünkön.
Néztem a televíziót és szégyelltem magam. Mit láttam? Az erdélyi és a magyarországi, helyesebben fővárosi megünneplését az 1848-as forradalomnak és szabadságharcnak.
Ugye kitalálják melyik volt az igazi. A hóban, hideg szélben békésen ünneplő hatalmas tömeg Nyeregtetőn, Sepsiszentgyörgyön, Székelykeresztúron. Gyönyörűen beszélő, magyarságukra és a 48-as hősökre büszke magyarokat láttam, akik tiszta szívvel, igaz lélekkel énekelték a magyar- és a székely himnuszt. Egyetlen rendőrt sem láttam, mert ők tudták, ez a nap a méltó ünneplésre való.
Mit láttam itthon? Lélektelen, csekély létszámú, hivatalból ott levő embereket, akiket rendőrkordon, táskakutatás, molotov-koktél, stb. választott el az ünnep méltóságáról megfeledkező üvöltő tömegtől. Nem voltak sok ezren, de már évek óta tönkreteszik sok ezer ember ünnepét, akik félelmükben vidékre menekülnek.
1965-1989-ig minden március 15-én ott álltam a Nemzeti Múzeum ünnepségén a tömegben. Akkor és ott láttam azt az önfeledt, örömteli ünneplést. Ez volt a legszebb ünnepem, de azóta nem megyek, mert nem akarok így ünnepelni. Ezért szívesen álltam volna valahol messze Erdélyben, ahol újra érezhetném, azok között vagyok, akik tisztelettel emlékeznek Petőfire, Jókaira, Vasvárira, Bem apóra, Görgeyre, Damjanichra, Klapkára és a sok ezer hazafira, akik vérüket, szabadságukat áldozták fel a hazáért.
Ez a nap nem az ordítozás, a Himnuszba kiabálás napja, hanem az ünneplésé, hogy valamikor voltak olyan emberek, mint ők.
Csak Széchenyi szavaiból tudok reményt meríteni: "Sokan azt gondolják Magyarország volt, én azt szeretném hinni, lesz."

Jankovits Márta

fel

Lakossági Fórum

2009. február 2-án kora este rég nem látott sokaság töltötte meg az Óvárosi Közösségi Ház nagytermét. Nem egy híres színész vagy énekes vonzotta a közönséget egy teltházas előadásra, hanem Dr. Fazekas István települési képviselő beszámolója.
Még ez sem töltötte volna be a termet, de a meghívó szövege igen. Egy át nem gondolt országos rendelkezés borzolta fel az érintettek idegeit. Nevezetesen a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság kijelölte a Duna-menti ingatlanokon a "nagyvízi meder" határait. Ez mindegy 400 battai ingatlant érint méghozzá 80%-át az Óvárosban. Így érthető a szokatlan érdeklődés. Sokan az internetről tudták meg, hogy ez a "nagyvízi mederré" nyilvánítás rákerülhet a tulajdoni lapokra, ami befolyásolhatja az ingatlanok forgalmi értékét. Drágábbá válhat a biztosítási díj, megnehezedik a hitelfelvétel. Az ÜGY fontosságát jelzi, hogy az Önkormányzat részéről megjelent Vezér Mihály Polgármester és Weller János a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke.
A hallgatóság érdeklődve várta mit fog mondani a három meghívott vendég a Vízügytől. Dicsérendő önfegyelemmel hallgatták végig a hivatalos emberek mondanivalóját, amiben volt jó hír is. Nevezetesen, hogy a rendelet végrehajtását elhalasztották 2009 december 31-ig. A másik az, hogyha a város dokumentálja, hogy árvíz esetén meg tudja védeni a veszélyeztetett ingatlanokat és ezért felelősséget is vállal nem kerül sor a tulajdoni lapokra való bejegyzésre. Ezt most a Polgármester a helyszínen megtette.
Kiosztottak egy aláírandó nyilatkozatot, amelyben az ingatlantulajdonos kijelenti, hogy a területét még egyszer sem öntötte el árvíz. Még számtalan kérdés hangzott el, amire kimerítő választ kaptak az érintettek, így még a következő másokat érdeklő kérdések előtt hazamentek. A kb. 200 résztvevőből a negyede maradt, hogy elpanaszolják megoldatlan problémáikat.
Szóba került a sok vihart kavart új óvoda építése, amelyről elmondták,hogy már nem a hely jelenti a legnagyobb gondot - sokan távolinak tartják a Régészeti Park melletti részt -, hanem maga a megépítés kerülhet veszélybe a halogatás miatt. Óvoda pedig nagyon kell az Óvárosban, mert szerencsére egyre több a gyermek. (a szerk.)
A hegyi lakosok nem tartják elegendőnek a buszjáratok sűrűségét. Hiányolják a boltot, postát, gyógyszertárat. (Mi is ezt mondjuk, írjuk minden lehetséges fórumon a szerk.)
Dr. Fazekas István valószínűsítette, hogy a RÉV ABC épületében lesz gyógyszertár, valamint felnőtt és gyermek orvosi rendelő.
Szívesen látunk minden jelentkezőt, aki vállalkozik bolt és posta nyitására az Óvárosban, mert csak magánvállalkozásban lehetséges. El tudnánk képzelni egy nagyáruházat is, mert a Botond utcai telkek beépítésével lassan már elérjük a négyezres lélekszámot. (a szerk.) Szabó Laci bácsi, ingatlanának egy részét évek óta nem tudja belterületté nyilváníttatni. Miután minden résztvevő választ kapott a kérdésére este 10 órakor véget ért a hosszúra sikerült, de mindenképpen szükséges lakossági fórum, ahogy a Polgármester Úr megjegyezte "hasznos lenne többször is". Egyetértünk, legalább évente egyszer.

Szerkesztőség

fel

Az Óváros is fertőzött?!

Ön is hozzájárulhat a szemétkupacok felszámolásához

Az épített és természeti környezetünk állapota mindannyiunkat érint, hiszen nap, mint nap a városban, vagy a város környéki területeken tartózkodunk, és szembesülünk azzal. Mivel közérzetünket jelentős mértékben befolyásolja a bennünket körülvevő környezet, fontos hogy megőrzéséről, állapotának folyamatos ellenőrzéséről, szépítéséről mi emberek gondoskodjunk.
A Faluvédő Egylet égisze alatt megalakult Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat célja, a város közigazgatási területén az illegális hulladékot elhelyezők elleni közös fellépés, és velük szemben hatósági eljárás kezdeményezése, lefolytatása az együttműködő erre jogosult szervezetekkel.
Az új illegális lerakók kialakulásának megakadályozása, régi lerakóhelyek felszámolásának koordinálása, a területek utóellenőrzése.

A Faluvédő Egylet megalakulásakor nem csak azt a célt tűzte maga elé, hogy megóvja az óváros jellegét és ápolja a hagyományokat, hanem egészségmegőrző programokat szervezzen, és tevőlegesen részt vegyen a környezetvédelemben. Köztudott, hogy ez utóbbi mára már globális problémává nőtt. A társadalom gazdasági helyzete, a populáció növekedése és annak életviteléből adódó "nemtörődömség", mások iránti közömbösségből, nem figyelünk oda egymásra és a környezetünkre. Pedig, csak egy kicsit kellene odafigyelni és megóvni mind azt, ami földrajzi elhelyezkedésünkből adódik. Százhalombatta különös adottsággal rendelkezik, természeti kincsekben gazdag, gondoljunk csak a téglagyári völgyben lévő védett növényekre, vagy a római kori fennmaradt emlékekre, ami tömegesen vonzza más városból a turistákat, érdeklődőket. De önmagában a Duna mellett lakni is mondhatni, kiváltság.

Százhalombatta a közhiedelemmel szemben, igényes a saját környezetére. A két nagyipar folyamatos környezetvédelmi beruházásai mellett, a város is sok pénzt fordít arra, hogy élhetőbb legyen. Mi sem bizonyítja jobban az a tény, hogy a város költségvetéséből, a környezetvédelmi alapból 2007-ben több mint 42 millió, míg 2008-ban több mint 17 millió került felosztásra. A lakosság is igényes saját, szűkebb lakókörnyezetére, ám azon túl, sajnos ez nem mondható el. Egyre több az illegális hulladéklerakás az eldugottabb területeken, egyre több a vandalizmus, s talán egyre kevesebb az ez ellentevők száma.

A legfontosabb célunk a megelőzés, és a tudatformálás, a környezet iránti alázat és tisztelet tudatosítása, azonban ez, egy hosszabb távú folyamat.
Amikor megalakultunk több civil szervezet közös szándékát gyúrtuk eggyé. Közös összefogással, tisztább Százhalombattát akartunk és akarunk! A civil szerveződések közös összefogásával erősíti meg a szolgálat tevékenységét, remélve, hogy hatékonyságunkkal vissza tudjuk szorítani az illegális lerakásokat.

A szolgálatnak jelenleg 20 fő önkéntese van, akik januártól kezdték meg a járőrözést. A "kommandósok" a napszak bármelyében előre be nem határolt területeken teljesítenek szolgálatot, s első körben feltérképezik az egész várost. A kritikus pontokat ismerve, az Erkel F. krt-i garázs sor mögötti erdős rész, a Duna-part és az Óváros Érd közötti szakasz, mely területeken sűrűbben lesznek a járőrözések.

Járőreink aktív dolgozók, nyugdíjasok és diákok. A város 4 részre osztott és ennek megfelelően a járőrök is maguk között 4 területre osztották fel az ellenőrizni kívánt területeket. Feladatot vállalt Bali Imre, óvárosi körzeti megbízott is, aki rendőrként hivatalosan is felléphet a szabálysértőkkel szemben, de a járőrök munkáját is segíti a szakmai és jogi információival. Mivel a civil járőrök nem intézkedhetnek, feladatuk, hogy minél több információt gyűjtsenek az elkövetők személyéről, felvételeket készítsenek, és továbbítsák azokat a jegyzőnek, valamint az illetékes hatóságoknak.
A járőrök piros karszalaggal teszik magukat jól láthatóvá, amelyet, amint beköszönt a jó idő, felvált majd a póló. Minden járőr adminisztrációs lapot vezet, feltünteti az időt, a helyet, ahol a szabálysértés történt, megsaccolja a hulladék mennyiségét, és beazonosítja a hulladék fajtáját, majd ezt alátámasztja fotókkal. A január óta járőrözők három esetben találtak az elkövetők személyére vonatkozóan nyomokat, ebből egy nem minősült illegális hulladéklerakásnak, mert saját tulajdonú földrészen tettek le hulladékot. A másik két esetben, folyamatban van a felelősségre vonás. Mivel a járőrszolgálatnak nincsen adatbázisa arra vonatkozóan, hogy köztéren, vagy magántulajdonú területen van-e a hulladék, segítségül szolgál a közterület-felügyelet, illetve a jegyző, ahová megküldjük a nyomokat, és a továbbiakban, az intézkedést folytatják. Így történt ez abban az esetben is, ahol megállapítást nyert az a tény, hogy nem történt illegalitás. Járőreink belépéskor elfogadják a szabályzatban foglaltakat, melyben az is benne van, hogy a begyűjtött adatokat diszkréten kezelik. Saját törvényességünket betartva, február 2-án együttműködési megállapodást írtunk alá a jegyzővel, az Érdi Rendőrkapitánysággal, a városi Polgárőrséggel, és természetesen a Szákom Kft-vel, akik a hulladékok begyűjtésében segítenek, illetve támogatja a tisztító akcióinkat.
A szolgálatunkhoz több civil szerveződés, két középiskola és számos önkéntes is csatlakozott.

Sajnos a város egyik legfertőzöttebb területe, az Óváros, annak is a Régészeti Park feletti része. Kedves Óvárosiak! Óváros ne ezért legyen első helyen a városi ranglistán, mert több mint 80 m3 hulladék van szétszórtan a halomsírok között! Tegyünk ellene, figyeljenek egymásra, és a környezetre! Jegyezzék fel a hulladékokat lerakó gépkocsik rendszámait, fotózzanak és jelezzék a Hulladékkommandó Járőrszolgálatának!

A kommandó szolgálat erkölcsi és anyagi támogatást kapott Vezér Mihály polgármestertől, és a szakbizottságok is támogatást ígértek.
Pályáztunk a Környezetvédelmi Alapból, hogy munkánkat még hatékonyabban tudjuk végezni. Terveink között szerepel egy kiadvány megjelentetése is, ahol az eddigi tapasztalatainkat, fotóinkat szeretnénk szerepeltetni.

A szolgálat nem rendelkezik anyagi forrással, ezért kérjük azok segítségét, akik bíznak abban, hogy tisztább környezetet tudunk biztosítani, ajánlják fel adójuk 1 %-át, a 18688966-1-13 adó számra.
Jelképes összegű támogatást, befizetést is várunk a Faluvédő Egylet Érd és Vidéke Takarékszövetkezet százhalombattai kirendeltségénél vezetett alszámla számára, amely a következő:
6480073-10705438-0000032

Továbbá várjuk azokat az önkénteseket, akik szívesen segítik munkánkat!

KB

Az összegyűjtött szemét

A március 22-i Duna-parti tisztító akción több mint hetvenen vettek részt. Volt köztük kicsi és négy, idős és fiatal. A kitűzött útvonal a dunafüredi gát és a római kori fürdőrom területe volt. 95 db 110 literes zsáknyi szemetet szedtünk össze.
Azt hiszem, ez az adat is önmagáért beszél. Az akciónk sikeres volt, várjuk az április 25-i akciónkra is a jelentkezőket. A résztvevőknek köszönjük a segítő munkát.

fel

Gyöngyszem lehetne a Duna-part

Amikor tehetem, gyalog járok. Így többször megfordulok Érd festői szépségű magaspartján is - melyet a Duna eróziója alakít, növényi ritkaságai miatt természetvédelmi oltalom alatt áll - illetve az óvárosi Duna-parton, melyet a magas part árnyékában találunk. Ez a város leghangulatosabb része. Gyönyörű Duna- partja kiváló pihenőhely. Parti sétány, melynek óriási fái ernyőként borulnak fölém. Csodálom a fákat, a hömpölygő Dunát, - mely hátán szállítja terheit -, a vízi világot. Nekem legalább olyan fontos a valóságban megtett kilométerek mellett a belső út is, amit az ember a saját lelkében, gondolataiban tesz meg útja során. A sétákat jó szívvel ajánlom MINDENKINEK, megtapasztalják majd, hogy görcseik feloldódnak, szebbnek látják a körülöttük lévő világot, ezáltal könnyebben tudják mindennapi nehézségeiket kezelni.

De, hogy ezek a séták valóban szépek legyenek, az ott lévő környezetért fizikailag is tenni kell. A Duna felé néző kertek végében lévő szemét felszámolására, valamint a fa törzse köré emelt sitt eltávolítására stb.

Igényes, tiszta környezetben öröm családdal, unokákkal a Duna-partján kövekkel kacsázni, sétálni, az ott lévő játszóteret használni.

Ahhoz, hogy örömünket leljük a sétákban, hogy vendégeinknek jószívvel be tudjuk mutatni ezt a gyöngyszemet, össze kell fogni az ott élő tulajdonosokkal és a Duna-partját szívesen látogatókkal.

Természetbarát üdvözlettel:

GGné

fel

Bemutatjuk...

Bali Imre törzszászlóst, az óvárosi körzeti megbízottat

Februárban a lakossági fórumon többen felszólaltak, hogy bár van az Óvárosban körzeti iroda, rendőrt ritkán látni, az ajtón lakat. Úgy gondoltam megkeresem ezt a mi rendőrünket, hogy megkérdezzem mi az igazság körülötte. Nagyon nem kellett keresnem, mert egy délután ott állt a házam előtt és bemutatkozott. Hallott a Faluvédő Egyletről és a legújabb vállalkozásáról a Hulladék-kommandóról. Részt is vállalna a munkában, mert járőrözés közben látja, hogy rohamosan szaporodnak az illegális szemétlerakók Százhalombatta legszebb természeti területén is. Neki, mint hivatalos személynek, joga van ellenőrizni kik miatt szemetesedik el a Régészeti Park, a Földvár környéke, ahol a legtöbb turista jár. Nem beszélve a Duna-partról. A lakossági fórumra nem kapott meghívót, pedig szeretett volna eljönni, hogy jobban megismerje az itt lakókat. Ott mindjárt választ is adott volna a kérdésre: hol a rendőr. A fogadóidőn kívül a szolgálati idejében járőrözik. Amikor nincs szolgálatban az ügyeletes, rendőr intézkedik az Óvárosban is. Naponta halljuk a médiában, kevés a rendőrségre szánt pénz. Pedig nagyon kellene egy terepjáró, hogy el tudjon jutni azokra a külső részekre, ami egyszerű kocsival megközelíthetetlen. Nemhogy terepjáró nincs, de sokszor a saját kocsijával, a saját benzinjével járőrözik. Ezért nem látják a rendőrautót, ami sokkal feltűnőbb ugyan, de nincs folyamatosan az Óvárosban.
Bali Imre hivatásos katona volt 1989-től 1997-ig majd az év szeptemberétől a százhalombattai Rendőrőrs állományába került. 2008. áprilistól rábízták az Óváros őrzését. Ennek legjobban a gyümölcsöskertek gazdái örültek, mert látványosan csökkent a lopások száma. Félő lehet azonban, hogy a mostani nehéz helyzetben egyre több lesz a betörés főleg a hétvégi házaknál. Azért nagyon elkeserednünk nem kell, mert ebben az évben (január- február) az Óvárosban még nem történt bűncselekmény.
Egy magánlaksértés azonban igen, a Szent László utcában. Ezért is tanácsolja Bali Imre nemcsak az időseknek, de mindenkinek ZÁRJÁK AZ AJTÓKAT, KAPUKAT. Idegent ne engedjenek be, mert százféle trükkel próbálkoznak. A civil emberek nem is tudnak különbséget tenni az egyes bűncselekmények között, ezért kaptam egy gyors tájékoztatót, hogy mi minek számít.

Magánlaksértés: nyitott ajtón, kapun valaki vagy valakik bemennek hívás nélkül, de nem visznek el semmit.
Alkalmi lopás: a nyitott ajtón besurran és ellop valamit, de senkit nem bántalmaz.
Betörés: zárt területre megy be és elvisz bizonyos dolgokat.
Rablás: mikor nemcsak "dolog", de személy elleni erőszak is történik.

2008. április 15-től szeptember 17-ig a közrend, a közbiztonság fenntartása, a közlekedésben résztvevők fokozott ellenőrzése érdekében átfogó akciót szerveztek az Óvárosban a Katasztrófavédelem, a Polgárőrség és a Közterület-felügyelet munkatársaival együtt. Több esetben történt sebességmérés, mert sok bejelentés érkezik gyorshajtás miatt. Számosan panaszkodnak - főleg a sűrűbben lakott területeken - a zaj miatt, amit zajszintmérő eszközzel ellenőriznek.

fel

Búcsúzik a klubvezető

Fröhlich József az Óvárosi Nyugdíjas Klubtól. Hét évig 2002 január 17-tőlfogta össze ezt a közösséget.
1966-ban az Óvárosban vett házat, az évekig tartó felújítás és naponta a budapesti munkahelyre történő utazás annyira megviselte az egészségét, hogy egy évbe került, mire újra egészségesnek érezte magát.
Már nyugdíjasként érte a felkérés, hogy vállalja el az akkor alakuló nyugdíjas klub vezetését. Az első alkalommal majd hetvenen gyűltek össze, ez a létszám mára 120 főre emelkedett. Először úgy gondolták, hogy ragaszkodnak az Óvárosban lakókhoz, de egyre többen jelentkeztek a már elköltözöttek is, akiket örömmel fogadtak maguk közé. Önkormányzati támogatással elindult a klubélet. Kirándulások, névnapok megünneplése, a tagokat érdeklő előadások, vetélkedők, bálok, hagyományőrzés, hadisír ápolás és még számtalan tevékenység jellemezte az elmúlt hét évet. Kéthetente csütörtök délután jöttek és jönnek össze az Óvárosi Közösségi Házban most már az új klubvezető Bálint Ilona irányításával.

Józsi úgy érezte, hogy kissé megromlott egészsége miatt átadja a munkát, de továbbra is tag maradt.
Bálint Ilona nem ismeretlen közösségbe érkezett, hiszen szinte a kezdetektől a klub tagja volt. Bár a lakótelepen lakik az, Óvároshoz húzta a szíve. Folytatja a régi hagyományos tevékenységeket, kiegészítve a saját ötleteivel. Nagyobb hangsúlyt kap a mindennapi egészségvédelem, így már az első összejövetelre meghívta Ember Zsuzsa városi egészségnevelőt vérnyomás, vérzsír és testtömeg index-mérésre.
Az ötven résztvevő közül páran nem is tudtak a betegségükről, így aztán eredményes és szükséges volt a szűrés. Ilonka tervez kertészeti, növénytermesztési előadásokat is.

Józsinak jó pihenést, Ilonkának jó munkát, mindkettőjüknek és a klubtagoknak jó egészséget és még sok együtt töltött évet kíván a

Százhalombattai Faluvédő Egylet

fel

Tibi bácsi nyugdíjban...

2009. január elsejétől naponta nem a megszokott kezek nyitják-zárják az Óvárosi Közösségi Ház ajtaját. Nem Dubecz Tivadar, Tibi bácsi szervezi, gondozza, irányítja a ház életét. Elment nyugdíjba, immár másodszor. 52 év szolgálat után átadta a stafétabot az utána jövőknek.

1953-ban egész fiatalon, 19 évesen végezte el a mozigépész tanfolyamot, és a katonaidőt kivéve, egész életét a Közösségi Háznak szentelte. 1953-tól 1989-ig, mint mozigépész, az utolsó tíz évben feleségével, Erzsi nénivel a gondnoki munkát látta el.

Édesapja, Dubecz József százhalombattai halászcsaládból származott, édesanyja sóskúti. Tibi bácsi ott született 1934-ben. Még a háború előtt a család visszaköltözött Százhalombattára a Gyorma utcába. A Ganz-Mávag Vagon- és Gépgyárban lett szerszámkészítő ipari tanuló. A legkritikusabb időszakban 1954-től 1957-ig teljesített katonai szolgálatot. Családi indíttatása révén - ha nem is hivatásszerűen - de hosszú évtizedekig ellátta a falu népét friss dunai hallal. Nem lett belőle iparos ember, mert elcsábította a MOZI.

Tibi bácsi Az akkori vezetés úgy gondolta, minden faluba kell, mert így tudnak eljutni a "nép széles rétegeihez". Így kezdett el Tibi bácsi vetíteni a falu közössége által 1939-ben épített kultúrházban. Televízió nem lévén, évről-évre népszerűbb lett a film, főleg mert az ipar építése miatt az itt dolgozó munkások, katonák szórakozni akartak és politikai okokból a falu premier előtti vetítésre megkapta a filmeket. Tibi bácsi hetente 6-8 alkalommal ült be a gépházba és szórakoztatta a mozit kedvelő közönséget. A Közösségi Ház nem volt mindig ilyen összkomfortos, kényelmes, gázzal fűtött kellemes épület. Egyetlen szenes kályhával fűtöttek, de a hideg nem tartotta vissza a falu népét, hogy hetente többször megtöltsék a nézőteret.

Aztán jött a televízió. A moziba járó mind kevesebb lett, így 1989 augusztusában végleg bezárt. A Közösségi Ház azonban nem. 1994. március 13-án felújítva adták át a közösségnek. Bálok, koncertek, rendezvények, kiállítások, civil szervezetek vették át a mozi helyét. Ezt irányította a múlt év végéig Tibi bácsi. Ahogy Ő mondta: "most legalább mindent elolvas, amire eddig nem volt ideje". Ehhez kívánunk jó egészséget az elkövetkezendő évekre mindkettőjüknek.

a Faluvédő szerkesztősége

fel

Mindig ésszel fejlesztünk?

Ebben a késő februári havas, jeges, csúszós időben közlekedve elgondolkodtatott az Óvárosi úthálózat.

Kizárólag laikus szemmel és a minimális helyrajzi ismereteimet felhasználva nézzük meg, hogyan alakulhatott ki a mai úthálózat.

A történelmi Óváros mai úthálózata teljesen logikusan jött létre, minden település, ami egy folyó és egy meredek domboldal közé van szorítva hasonlóval rendelkezik. Hosszú, a folyóval párhuzamos főutca (Szt. László út), rövid közök a folyó felé, keskeny és kanyargós utcák a domboldalban (pl. Hun u., Hétvezér u., Árpád u., stb.), meredek felvezetők (pl. Gyorma u.) a dombtetőn lévő mezőgazdasági területekre.
A Szabadság u. kialakulása is természetes, hisz egyrészt azon keresztül közelíthető meg a temető, másrészt kevésbé meredek szállítási útvonalat tett lehetővé többek közt a mezőgazdasági terményeknek.
Az Óváros beszorítottsága miatt - északról a téglagyár, keletről a Duna, délről belvizes terület - a további terjeszkedés csak nyugatra volt lehetséges a löszfal tetején a mezőgazdasági területek csökkentésével. Ekkor jöhettek létre a Szabadság u-hoz csatlakozó utcácskák, pl. Tildy u., Lehel u., Avar köz, stb.
Az elmúlt két évtizedben az Óváros robbanásszerűen fejlődött tovább, egyrészt beépült a déli belvizes terület, másrészt a nyugati részen kialakított telkeken családi házak nőttek ki a földből, harmadrészt a Matta kert került kialakításra, ezáltal a lélekszám hirtelen a sokszorosára nőtt. Természetesen a beépítésekkel párhuzamosan az úthálózat is tovább bővült, hisz mindenki szereti közvetlenül megközelíteni a saját portáját.

Nálam ez az utóbbi időkben történt bővüléshez kapcsolódó úthálózat fejlesztés veri ki a biztosítékot, hiszen ezek már nem a természetes fejlődés részei, hanem az önkormányzat által jóváhagyott tervek alapján és felügyeletével hajtották végre.

Először pár szót az Óváros déli részén, a belvizes területen, történt fejlesztésről. Itt kihagyhatatlan az értetlenkedés, hogyan lehetett erre a területre úgy úthálózatot jóváhagyni, hogy a Kossuth utca meghosszabbítása a gát, helyesebben annak hűlt helye. Komolyabb havária (pl. árvíz) esetén két komoly, és egymással összefüggő, logisztikai problémát látok. A lakóknak nincs más menekülési útvonala, mint a Kossuth utca, az egész terület közlekedését erre az egy, és ráadásul nem is a lakóterület közepén futó, főbb útra alapozták. Ez automatikusan magával hozza a másik gondot, azaz az elhárításra érkező gépi és emberi erő is csak a Kossuth utcán keresztül tudja megközelíteni a felmerült problémát. Mivel a kiépített mellékutcák esetében jó eset, ha két személykocsi elfér egymás mellett, így óhatatlanul torlódás alakul(hat) ki a Sporttelep mellett. Az ott lakók szerencséjére az eddigi védekezési munkáknál szakembereink meg tudták előzni a probléma kialakulását, ez viszont nem jelenti azt, hogy a jövőben ilyen nem fordulhat elő.

Most pedig rátérnék kedvencemre, amit magamban csak Szabadság utcai anomáliának hívok. Ahányszor arra járok olyan érzésem támad, mintha az illetékesek nem vették volna számításba az Óváros bővülésének forgalmi következményeit, hiszen az új családi házas övezet kialakítása, a Matta kert beépítése, a Régészeti Park megnyitása óhatatlanul a Szabadság utcát tette az Óváros fő közlekedési útjává. A forgalom bővülésére hatással van az is, hogy az újonnan kialakított lakóterületeken még az alapvető élelmiszerek beszerzése is nehézkes megfelelő bolt(ok) hiányában, így a lakók autóval kénytelenek a városba elugrani bármilyen hiányzó áruért.
Gondolatban tartsanak velem, hajtsunk fel a Szabadság utcán a körforgalomtól, miközben megmutatom, mi zavar.
A kalandok már itt elkezdődnek. A körforgalomból egy erős jobbossal indítunk, ami egy éppen csak kétsávos út szélességű sikán kanyar kezdete, a vonalvezetés amúgy bármelyik Formula 1-es pálya becsületére válna. Ráadásul a kanyarkombináció közepén ott egy kihajtó, ahol a balról jövő forgalom nem látható, innen bármikor jöhet velünk szemben egy "bátor" (ismerik: behunyt szem és padlógáz) sofőr. Tudom, a kihajtóval szemben felszereltek egy tükröt, de itt idézném egy hivatásos sofőr ismerősömet: szép is, domború is, csak arra nem alkalmas, amire szánták.
A kanyargás után, az emelkedő aljánál, végképp beszorulunk, sávok szélessége nem nő, de jobbról ipari betonkerítés, balról ipari épületek. Nincs egy milliméternyi menekülési lehetőségünk sem, az a pár méternyi járda is eltűnt. Itt az igazi biciklissel találkozni, főleg ha busz és/vagy az iparterületről kihajtó áruszállító jön a szembe sávban.
Pár tucat méter után csökken a klausztrofóbiánk, bal oldalt eltávolodnak az épületek az úttól, olyannyira, hogy még néhány méter járda kijelölésére-kiépítésére is maradt hely. A Matta kert előtt azonban a járda véget ér egy buszmegállónál, ami az amúgy teljesen nyílt tér dacára nem un. öböl, csak olyan jelzésértékűen vannak a szegélykövek kb. 20-30 centivel eltolva. Kitérésre alkalmatlan, talán azért ilyen, hogy aki nem veszi észre a táblát az is érzékelje: bizony itt busz áll meg menetrend szerint!
Tovább felfele, irány a következő meglepetés! És íme, máris itt van a Matta kert előtt. Méghozzá egy fekvőrendőr (lánykori neve: forgalomlassító akadály) képében. Bár teljesen szabványosan táblázott, sőt a színe is eltér pár árnyalattal a közúttól, de leginkább csak a rutinból erre járók tudják, pontosan merre is van. Az Európai Unió nyugatabbi részén élő rokonom ült az autómban - sajnálatos családi esemény miatt hajtottam vele a temetőbe - , aki megjegyezte: Mormogó, szerencsére ismered az utat, én odavertem volna az autót. Felénk, ha az ilyen nincs felfestve, botrány tör ki, ami akár a képviselő bukásával is járhat. A Matta kert vége felé lévőnél csak annyit mondott: Gratulálok, Ön ismét nyert.
Miközben rokon a magyarosan látszó fekvőrendőrt emésztette, nem is figyelt a Matta kert lakóparkot lezáró fém korlátokra (megj: amerikai barát mondta, mikor meglátta ezt a borzalmat: tudod-e, mi a különbség a Ti házatok, meg e között? Ahol Ti laktok, az függőlegesen rettenet, ez meg vízszintesen rémület!).
Imádom, az egyik kedvenc részem Kelet-Európában. Az hagyján, hogy az engedélyezésénél figyelmen kívül hagytak mindenféle környezetvédelmi elvárást, viszont még az olyannyira vágyott motorizált alvóváros képnek sem tudtak érvényt szerezni. Tisztelt utazóm, nem megyünk be a névvel ellátott és aszfaltozott ösvényekre, kizárólag a főút mellett utólag lerakott fémkereteket csodáljuk meg. Ember nincs amúgy - helyesebben díjat hirdetünk a részére -, aki ide barátilag autóval el tudna jönni anélkül, hogy meg ne büntetnék.
És végre és lőn, megérkeztünk a dombtetőre, itt a Gyorma-Tildy utca.
Itt kizárólag a meglepetés fogad. Sok millióért esővíz elvezetést épített a város, sajnos ebbe sem az útfelület szélesítése, sem normális járda, sem pár méternyi bicikliút, sem egy buszkiálló nem fért bele. Legalább a víznek van levezetése.

Már csak egy apróság. Városunk vezetősége(i) évtizedek óta álmodoznak a minőségi turizmusról. Bár ehhez egy a világon egyedülálló elem - a Régészeti Park -, rendelkezésre áll, ezen kívül semmi. Például a már kiépített bicikli utak kizárólag statisztikát szolgálnak, amerre meg irányulhatna a turizmus sem bicikli út, sem kiszolgáló létesítmény. Kizárólag profitorientált nadrágszíj parcellán felépített lakópark-családi házas övezet.

Remélem csak én látom ilyen sötét szemüvegen keresztül a helyzetet, az illetékesek már régóta készítik elő a mindannyiunk számára, minden bizonnyal pozitív változásokat hozó beruházásokat.

Mormogó

fel

Közhasznúsági jelentés 2007. évre

A Százhalombattai Faluvédő Egylet közzéteszi a 2007. évre szóló közhasznúsági jelentését, mely szerint Egyesületünk a tagdíjat, külső támogatásból kapott pénzeszközöket az arra rendelt és felfogadott célra használta fel, az elszámolást a közgyűlés elfogadta.

Bankszámla
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
Nyitóegyenleg 64.541 - 64.541
Pályázaton nyert támogatás 400.000 - 400.000
APEH 1% 19.040    
Pénztárba kifizetés - 249.000 249.000
Kamatjóváírás 451 - 451
Kölcsönök - - -
Banki kamat + pályázati díj - 13.932 13.932
Összesen 484.032 262.932 221.100
Pénztár
     
Előző évi maradvány 249.756 - 249.756
Bankszámláról felvett 249.000 - 249.000
Tagdíj 7.640 - 7.640
Működési költség - 325.935 325.935
Tagi kölcsön - - -
Összesen 506.396 325.935 180.461

fel

Túri Imre: Tévedés lenne

Tévedés lenne hinni
hogy nincs ott a nap
ha nem látod a napkeltét

Tévedés lenne hinni
hogy ott a templomban
mindenki féli Istenét.

Tévedés lenne hinni
hogy van aki sohasem téved

Tévedés lenne hinni
hogy megszületik a világbéke

Tévedés lenne hinni
hogy minden szakács egyformán főz

Tévedés lenne hinni
hogy az igazság mindig győz

Tévedés lenne hinni
hogy egyetérteni egyszerű

Tévedés lenne hinni
hogy a tévedés bennünket elkerül.

fel

Véleményünk szerint

Számtalanszor megtettük már, de hogy ne maradjon kétség senkiben, újra leírjuk mi az állásfoglalásunk a Téglagyári Völggyel kapcsolatban.
Erre azért van szükség, mert szinte naponta megkérdezik az emberek, az utcán, rendezvényeken: "Ugye nem igaz, hogy megint valaki építeni akar a téglagyárban?". Aggódnak az emberek, nehogy valami visszafordíthatatlan történjen a város legszebb természeti részével.
Mit tudok mondani? Amit már évek óta minden lehető helyen, alkalommal elmondtunk: semmi szükség egy zajos, a természetet nem kímélő szórakoztató centrumra, amit lehet "kulturális központnak" is nevezni, mert úgy jobban hangzik, de a Téglagyárban arra sincs szükség kikötővel meg a hozzá tartozó egyéb "dolgokkal".
A Téglagyári Völgy a 2003 miniszteri rendelet szerint a Földvár védőövezete, így nagyon le van korlátozva mit lehet építeni és mit nem. Most nem írok a védett virágokról, a szépséges panorámáról, a rengeteg védett állatról, csak az utolsó még meglevő lehetséges kiránduló helyéről a városnak.
Messziről jönnek az emberek megcsodálni ezt a völgyet, amelyet száz évig ugyan ipari tevékenységre használtak, de még ez sem tudta elpusztítani, mert ahogy az ember kivonult, a természet visszavette a magáét. Ne hagyjuk, hogy ez a kincsünk "szórakoztató centrum" legyen, mert abból már van elég a városban.
Ajánlani is tudunk egyet: a Városkapu Üzletház egyik része üresen áll, az üveges részén még szombat délelőtt is csak egy-egy ember téved be. Itt nincs természetvédelmi terület a közelben sem védőövezet.
Ma már a főépület életveszélyes állapotban van, bár hallottam más véleményt is, de a körkemencét meg kell őrizni, mint ipari műemléket. Nagyon sok pénzbe kerül már a bontás is, amit csak pályázati pénzekből lehetne megtenni. Addig is vigyázzunk rá, rövid távú gazdasági érdekből ne áldozzuk fel a jövőjét, ami szebb lehet, ha nem rontjuk el.

Szerkesztőség

fel

Magazin zenekar

A százhalombattai illetőségű Magazin zenekar 20 év hallgatás után 2008 nyarán jelentette meg Siker című albumát. Az együttes a napokban jelentette be, hogy minden eladott CD árából 500,-Ft-tal támogatja Soczó Ádám gyógykezelését, valamint május hónapban országosan ismert művészek közreműködésével nagyszabású koncertet szerveznek, melynek teljes bevételét felajánlják a családnak.

A Magazin zenekar
fel

Szemét a Sánc hegyen

Szemét a Sánc hegyen

Nálunk "ciki" a szemetelés. A hulladék-kommandó kéri minden jó szándékú százhalombattai segítségét, hogy városunkat ne lepje el a felelőtlen emberek által közterületre illegálisan lerakott szemét. Járőreink felderítik a szemétkupacok helyét. Az illegális szemétlerakás büntethető és büntetendő cselekmény. A csikk és a papírzsebkendő eldobása is szemetelés.
NE HAGYJUK!!!!

fel

Százhalombatta himnusz

Ahogy a Dunába rohan a Bara Patak,
A szíved Battára haza szalad,
Ha itt születtél, ha itt élsz, Tied e város!

Itt mi teremtettünk életet,
Hát ne is számold az éveket,
A hűségedre épült, így örök e város!

Ha eltévedsz vándor, már messziről látod a fényünk.
Bár álmokból születtünk valóra vált a reményünk.

Tedd túl magad a gondokon,
Egy nagy család él itt a dombokon.
Aki ide talál, az haza talál,
Százhalombattán a béke vár.

Százhalombatta, nekünk az életet adta!
Százhalombatta, nekünk az életet adta!
Százhalombatta, nekünk az életet adta!
Százhalombatta, nekünk az életet adta!

Ha eltévedsz vándor, már messziről látod a fényünk.
Bár álmokból születtünk valóra vált a reményünk.
Tedd túl magad a gondokon,
Egy nagy család él itt a dombokon.
Aki ide talál, az haza talál,
Százhalombattán a béke vár.

Százhalombatta, nekünk az életet adta!
Százhalombatta, nekünk az életet adta!
Százhalombatta, nekünk az életet adta!
Százhalombatta, nekünk az életet adta!

Százhalombatta, nekünk az életet adta! (A hited az enyém!)
Százhalombatta, nekünk az életet adta! (A jövő a remény!)
Százhalombatta, nekünk az életet adta! (Hited az enyém!)
Százhalombatta, nekünk az életet adta! (A jövő a remény!)

fel

Faluvédő - Független civil folyóirat © 2008-2009. Faluvédő Egylet, Százhalombatta - Minden jog fenntartva
Vezető szerkesztő: Jankovits Márta
Készítette és karbantartja: Dragon és Társai BT.
Tárhely: BattaNet, Százhalombatta Város Önkormányzata Internet Központ
Értesüléseket átvenni csak a forrásra való hivatkozással lehet, az oldalon található minden tartalom felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges!