Vissza a szerkesztett változathoz
Tartalomjegyzék

II. évfolyam 2. szám - 2009. júéius

Cikkek
Óvja meg, amink van!
Környezetvédelmi konferencia az Arany János Iskolában
Felhívás!
Dr. Matta Árpád
Civilek az Óvárosért
Dicséret
Kiállítás az Óvárosi Közösségi Házban
Saját autóval és saját benzinnel?!
Az első iskola
Élelmiszer adalékok
"A papi lét óriási öröm, egy csodálatos misztérium megélése!"
Egy elfeledett nap!
Mindig ésszel...?
Keltető a Duna partján
Vers - Túri Imre: Kérdezz-felelek
Szülőfalu?
Az alábbi levelet Százhalombatta Város Önkormányzatának küldtük el:

Óvja meg, amink van!

Április 22-én, a Föld napján országszerte fákat ültetnek, önkéntesek gyűjtik a szemetet. Városunkban is szemétszedési akcióval próbálta felhívni az emberek figyelmét az idén megalakult Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat.
Több mint 60 fiatal és idős három csapatban vonult végig az Érd és Százhalombatta között fekvő, részben természetvédelmi területen, ahol több mint 150 darab 120 literes szemeteszsákot és több köbméternyi szemetet szedtünk össze. Rendkívül sok veszélyes hulladékot és lomot találtunk. A több civil szervezetet átfogó járőrszolgálatunk egyik célja, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, mennyi szemét lapul észrevétlenül közvetlen környezetünkben, a fák és védett növények tövében. Célunk a környezettudatos nevelés széleskörű elterjesztése is.
Nem tudtuk az összes hulladéktól mentesíteni a területet, mert azt sok helyen benőtte a növényzet, amit csak célgépekkel lehet eltakarítani. Ettől függetlenül sikeres volt második akciónk is. A három órás Régészeti Park és környékén való „túrázás” után megéhezve fogyaszthattuk el a bográcsban főtt paprikás krumplit, amit a Jankovits Márta vezette csapat főzött. A nap végén jutalomként megnézhettük a Régészeti Park csodás ékét, a legdélebbre fekvő vaskori halomsír belsejét, melyből megtudhattuk, milyen temetkezési szokásai voltak az akkor élt embereknek.
Természetesen az ősember is szemetelt, de ez nem okozott gondot, mert természetesen szemetelt, azaz növényi és állati anyag vette körül. Ami leletként előkerülhet, csak kő, csont, esetleg kerámia, de abból sem volt túl sok, mert ősemberből sem volt túl sok.
Ha megnézzük a mi szemetünket - ami üveg, fém, műanyag -, nagy része nem bomlik le belátható időn belül. Naponta több mint egymillió nejlonzacskót dobunk el csak Magyarországon. Másodpercek alatt legyártják, átlag húsz percig használjuk, de a lebomlásához évszázadok kellenek. Ma már hatalmas szemétszigetek úsznak az óceánokon, és a bálnák gyomrában tonnányi nylonzacskó gyűlik össze. Szennyezzük a vizeket, a levegőt, az erdőkre savas eső hullik, a meddőhányókból nehézfémek mosódnak a talajba és vizeinkbe, és a klíma megbolondul. Az élővilág leromlik, a fajok kihalnak, és lassan az embernek sem lesz hova menekülnie saját környezetéből, amit tönkretett.
Sokan vagyunk, sok szeméttel. A népességrobbanás, a zöldterületek egyre nagyobb elhódítása a természettől felborítja az egyensúlyt. Orvul vágnak ki fákat, őserdőket pusztítanak ki, s közben Földünk tüdejét roncsoljuk.
Fogyasztói társadalom lévén vásárlási kényszerben élünk. A szép csomagolás becsap, de haza cipeljük, aztán szemétdíjat fizetünk azért, hogy megszabaduljunk tőle. De van, aki nemes egyszerűséggel, díjfizetés nélkül szabadul meg nemcsak a csomagolási hulladéktól, hanem egyéb megunt lakberendezési tárgyaitól is, ahogy azt a szemétszedési akción is tapasztaltuk. Mindenkinek fel kellene tudnia mérni a helyzetet. Ezen dolgozunk, és ezt a célt tűztük magunk elé.
A szolgálat harmadik és egyben ez évi utolsó akciója ősszel lesz, melyre minden környezetére fogékony és tenni akaró városlakót várunk. A tervezett megtisztítandó terület a déli lakótelepen lévő erdős rész. Tegyünk együtt környezetünkért, és óvjuk meg azt, amink van, földi létünket, az emberiséget.

Kriszticsné Tápai Mónika

Környezetvédelmi konferencia az Arany János Iskolában

A középiskolások hagyományos konferenciáját most is a Környezetvédelmi Világnapon, június 5-én, rendezte meg az iskola a Pártok Háza dísztermében. Mi, a Faluvédő Egylet, előadóként és vendégként is részt vehettünk ezen a színvonalas és immár országossá nőtt rendezvényen.
Az előadások mellett sor került az országosan meghirdetett Környezetvédelmi Pályázat értékelésére és a díjak kiosztására is. Nagy örömünkre az első díjat Szécsi Péter, az iskola nyolcadik osztályos tanulója, nyerte el a Föld panaszai című munkájával. Gratulálunk Petinek és biztosak vagyunk benne, hogy aki már 14 évesen ilyen jól látja a gondokat, nagy hasznára lesz a környezetvédelemnek.
Ugyancsak minden elismerésünk Forján Imréné tanárnőnek és 6. osztályának az 1. sz. Általános Iskolából Mérd az időt című munkájukért, amivel elnyerték sok neves meteorológus elismerését is.
Örömmel látjuk, hogy a gyerekek érdeklődnek a természet- és a környezetvédelem iránt, ők már biztosan nem fogják gyarapítani az illegális szemetelők számát és nem fogják letépni, eltiporni a védett növényeket.
Gratulálunk minden résztvevőnek, a tanároknak, a diákoknak és a színjátszóknak. Jó volt!

Faluvédő Egylet

Felhívás!

Várjuk azok jelentkezését, akik a Százhalombattán tervezett szociális boltba, vagy boltokba, vállalnának beszállítást otthon termesztett élelmiszerekből (zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék, méz stb.).
Cél, hogy a vásárlók olcsóbban tudják beszerezni az alapvető élelmiszereket.
Ez úgy valósulna meg, hogy ilyen módon az áru a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz kerül.
Jelen felhívás még csak felmérés, hogy egyáltalán van-e Százhalombattán elég őstermelő, akik kellő mennyiségben el tudják látni áruval a tervezett boltokat, egyet az Óvárosban, egyet pedig a lakótelepen.
Jelentkezéseket az alábbi telefonszámon várunk: 06-23/356-343

Dr. Matta Árpád

Minden településnek van legendás alakja, aki példamutató életével, munkásságával a közért való tevékenységével beírta magát az adott település történetébe.
Százhalombatta XIX.-XX. század fordulójának kétség kívül egyik legjelentősebb személye dr. Matta Árpád, aki 1859-ben született Budapesten. Földbirtokait Dr. Burián Aladár ügyvédtől örökölte, aki az 1890-es években kezdődő tagosítások során a falutól távol eső földeket - Zoltán puszta, Dunafüred - megvásárolta a parasztoktól és a faluhoz közel eső birtokán - Százhalom - egy majorságot alakított ki, melynek központja egy vízvezetékkel ellátott kúria volt. Ezt cselédházak és gazdasági melléképületek vették körül.
Az örökös unokaöcs, Dr. Matta Árpád igen kalandos, tartalmas életet élt. Gyakorlatilag bejárta az egész világot, országgyűlési képviselő volt és ő volt az első olyan földbirtokos, akit gazdasági főtanácsosnak neveztek ki. Felesége svéd származású volt. Három gyermeket neveltek. Azon kevés földesurak közé tartozott, aki maga is itt élt a faluban és aktív szerepet vállalt a képviselő-testületben, az egyházi életben. Iskolaszéki tagként figyelemmel kísérte a tanulók előmenetelét. A modernizáció híve, mintagazdaságot vezetett és uradalmát már 1912-ben, a saját tulajdonú malma látta el villamos árammal. Szorgalmazta és segítette a katolikus templom építését, tagja volt a templomépítő bizottságnak. Megvásárolta a községtől és méltányos áron tovább adta az egyháznak az ún. járványkórházat lelkészlak céljára.
"... a község érdekében kifejtett több évtizedes munkásságáért, amellyel községünk hitvallásos, kulturális-gazdasági és társadalmi fellendüléséért mindenkor önzetlenül és fáradhatatlanul dolgozott s a község lakosságának minden ügyes bajos dolgát felkarolta. Százhalombatta díszpolgárrá választja" 1926-ban.
1938-ban, 79 éves korában halt meg és a helyi temetőben helyezték végső nyugalomra. Családja és ő maga nagyvilági életmódjának következtében élete végén eladósodott, földterületeinek egy részét a szomszédos földbirtokosoknak eladogatta, másik részét a Magyar Nemzeti Bank elzálogosította. A Dunához közel eső területeket a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára vásárolta meg és 1932-ben megkezdik a parcellázást egy majdani Árpád fürdőváros kialakítása érdekében. Halála után 1939-ben fia Matta Zoltán magyar királyi huszár százados eladta a Matta féle pusztán álló emeletes malomépületet, melyet elbontottak és anyagából a kultúrházat építették fel. Egykori majorságát Tildy Zoltán vásárolta meg, a II. világháború után tsz központként működött tovább, majd elbontották azt is.
Dr. Matta Árpád a XX. század eleji Százhalombatta történelmének kikerülhetetlen alakja, nevét és tevékenységeit az utókor örökre megjegyzi.

Balpataki Katalin

Civilek az Óvárosért

Az óvárosi utcakép két jellemző vallási jelképe a katolikus és a szerb kereszt. Mindkettő nagyon rossz állapotban volt, ezt látva a Faluvédő Egylet 2004. májusában a hívek adományaiból újíttatta fel a katolikus keresztet.
A Rév utcánál lévő szerb keresztet 2008. december 19-én (pátrinuskor) Szent Miklós ünnepén szentelték fel, amelyet szintén a hívek adományaiból hoztak rendbe. A szerb temetőben álló kereszt felújítása Sinka István munkájának köszönhető.
Kérjük azokat a katolikus híveket, akiknek módjuk van rá, locsolják meg a kereszt körüli virágokat. Ameddig nem zárták el a Szkela utcai közcsapot Würth Pál locsolta, kapálta, gondozta a növényeket. Köszönet neki és Kaposvári Boriskának, aki a mai napig átvette ezt a munkát, de sok ez egy embernek. Kérjük, aki szívesen teszi, segítsen, hogy aki bejön a faluba ne elszáradt virágokat, növényeket lásson.
Kérdésünk: Miért nincs az Óvárosban is virág a villanyoszlopokon?

Dicséret

Manapság inkább divat szidni mindent és mindenkit, de lássuk meg azt is, ami jó, szép, ami lelkiismeretes munka eredményeként jött létre. Ilyen a temető. Tiszta, rendezett, gyönyörűek a növények, a sírok közötti terület nem gazos, a vízcsapok mellet locsolókannák várják a szeretteiket látogatókat. Mindenütt látszik a gondos ápolás. Elismerésünk.

Kiállítás az Óvárosi Közösségi Házban

2009. április 17-től két hétig volt látható Hangyássy Jánosné Zsuzsa kiállítása a galériában. Zsuzsa először állt munkáival a nyilvánosság elé, mi a Faluvédő Egylet először vállalkoztunk egy kiállítás megszervezésére. László Bandy képzőművész mutatta be a képeket a 80-90 barátnak, ismerősnek, a festészet iránt érdeklődőknek. Zsuzsa már gyermekkorában felhívta magára a figyelmet kézügyességével, rajz tudásával. Díjakat is nyert, de aztán a középiskolában a kémia miatt hűtlen lett az ecsethez. Százhalombattára kerülve az akkori DKV laboratóriumában dolgozott, majd férjhez ment, gyermekei születtek. Az életének egy nagyon fájdalmas korszaka után, férje János unszolására, kezdett újra festeni. Talán a sok év kihagyást akarta pótolni, de 2004-től ontotta a szebbnél szebb festményeket. Legközelebb a Káli Völgyben (Nagyvázsony közelében) lesz Zsuzsa műveiből kiállítás július 25-én. Aki szeretné megnézni a festményeket, nem kell azért ilyen messzire elmenni, bár biztosan érdemes lenne egy ilyen kirándulás. Százhalombattán a festőművész otthonában megtekintheti telefonos egyeztetés után. T: 06-23/356-165.

Jankovits Márta

Saját autóval és saját benzinnel?!

Előző számunkban olvashatták, sok esetben rendőrünk nem képes ellátni a feladatát, mert nincs meg hozzá az eszköze. A kérdés az, el lehet-e várni egy amúgy is alulfizetett rendőrtől, hogy saját kocsival a saját benzinjével lássa el a munkáját, ha ezt igazán lelkiismeretesen szeretné végezni.
Évek óta panaszolják, főleg az Óváros felső részén lakók, hogy gyakran dézsmálják gyümölcsös kertjeiket, télen a víkendházakat törik fel. Az, hogy az utóbbi egy-két évben jelentősen csökkent az ilyen jellegű bűncselekmény, az a gyakoribb rendőri jelenlétnek köszönhető.
A hegyen nagy az a terület, ahova terepjáró nélkül szinte lehetetlen eljutni, hogy ott is folyamatosan tudjon a rendőr ellenőrizni, felügyelni.
A napokban kezembe került egy értesítés amelyben a Pusztazámor Községért Közalapítvány garantálja, hogy a számlájukra befolyt összegeket kizárólag a közbiztonságot támogató célra fordítják.
A pusztazámoriak összefogtak, hogy segítsenek. Százhalombatta miért nem teszi ugyanezt?
Lehet szidni a rendőrséget, lehet dicsérni, de egy biztos: megint a civileknek kell(ene) segíteni. Gondolkodjunk el ezen, akinek van ötlete, javaslata keresse meg szerkesztőségünket.

szerkesztőség

Az első iskola

Az óvárosi Szent László utca egyik házának falán ma már alig látható emléktábla jelzi, hogy itt működött az első magyar iskola.
1822-től Marsai József tanította az ifjúságot. A házat az 1700-as évek elején építették és azóta is a Bauer család tulajdonában van, ma is a család egyik idős tagjának az otthona. Nem nyilvánították műemlékké, helyi védelem sincs rajta, ezért ma már elég rossz állapotban van. Az akkori tulajdonos átengedte az épület egy részét iskolának, pedig magántulajdonban volt. Mi lesz az első iskola sorsa? Csak remélhetjük, hogy bármi is lesz, idővel lebontják, vagy felújítják, bele fog illeszkedni a fő utca "faluképébe".
Az első iskola megérdemel a várostól egy olvasható, új emléktáblát, hogy ebben a kis faluban már közel 190 évvel ezelőtt voltak olyan emberek, akik fontosnak találták az iskola létrehozását. (Szerb iskola már sokkal régebben létezett.)

Faluvédő Egylet

Élelmiszer adalékok

A düsseldorfi egyetem gyermek rákkutató klinikájának közlése)

1. Ártalmatlan adalékok:
E 100, 101, 103, 104, 105, 111, 121, 122, 126, 130, 132, 140, 151, 152, 160, 161, 162, 163, 170, 174, 175, 180, 181, 201, 202, 203, 236, 237, 238, 260, 261, 262, 263, 270, 280, 281, 282, 290, 300, 301, 303, 305, 306, 307, 308, 309, 322, 325, 326, 327, 331, 332, 333, 334, 335, 336, 337, 382, 400, 401, 402, 403, 404, 405, 406, 408, 410, 411, 413, 414, 420, 421, 422, 440, 471, 472, 473, 474, 475, 480.

2. Gyanús adalékok:
E 125, 141, 150, 153, 171, 172, 173, 240, 241, 477.

3. Veszélyes adalékok:
E 102, 110, 120, 124.

4. Egészségkárosítók:

5. Rákkeltő adalékok:
E 123, 131, 142, 210, 211, 213, 214, 215, 216, 217, 239.
Vigyázat! Az E 123 fokozottan rákkeltő!!! (Az USA-ban és a volt Szovjetunió országaiban már betiltották!)

A következő adalékokra az alábbi élelmiszerekben ügyelni kell!!!
MAMBA E 123, E 110.
(Gumimacik, Treets, Smarties, Haribo, Csokigolyók, Zott tejszínes puding, Iglo halrudak, Kraft-Dorahm Creme-Fraiche-vel, Kraft szalámis kenhető sajt, Vanília puding (E 102, 110), mindenféle kész szószok!)

Kérjük kiakasztani és használni! A gyermekeink egészségéről van szó, akadályozzák meg ezen adalékok használatát azzal, hogy megválogatják, mit vásárolnak! A vevő határozza meg a termékek összeállítását! Gondoljon gyermekei egészségére!

"A papi lét óriási öröm, egy csodálatos misztérium megélése!"

Illéssy Mátyás római katolikus plébános június 17-én ünnepelte pappá szentelésének 25. évfordulóját. Élete egyik nagy álma vált valóra, mikor e jeles napon, 6 társával együtt Rómába zarándokolhatott és a vatikáni Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnában tarthatta ezüstmiséjét.
A százhalombattai egyházközség tagjai két ízben, június 20-án a Szent István templomban, június 28-án pedig a Szent László templomban - a templom búcsúján - köszönthették a hívek Matyi atyát.
Mátyás atyát 1984. június 17-én szentelték fel Esztergomban. Balassagyarmaton kezdte papi pályáját 1984-87. között. 1993-ig állt a főegyházmegye szolgálatában, majd 1987-1997-ig budaörsi káplánként tevékenykedett. A székesfehérvári egyházmegyébe az egyházmegyei határmódosítás miatt került át, az akkor Budaörsön szolgáló Mátyás atya. Solymáron 1997-98. között az adminisztrátori feladatokat, majd 1998-2003. között a papi teendőket látta el. Százhalombattán 2003-tól tevékenykedik.
Matyi atya a Képmás keresztény családmagazin alapító főszerkesztője volt, ma már csak alapítóként tevékenykedik, a Magyar Katolikus Rádió közéleti szerkesztőségének tagja, a Kilátó című műsor szerkesztője. Hittanári feladatokat lát el a Szent Margit Gimnáziumban és az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület elnöke. Szívén viseli a hátrányos helyzetű fiatalok sorsát is, ezért heti rendszerességgel jár a budapesti Béke Nevelőotthon többszörösen hátrányos fiataljaihoz. Ajtaja mindig nyitva áll a szomorú, megkeseredett emberek előtt, akik nála mindig vigaszra, megértésre találnak.
Matyi atyának az elkövetkezendő 25 évhez is kívánunk erőt, egészséget és kitartást!

KB

Egy elfeledett nap!

Sok szomorú napja van a magyar történelemnek, de amíg megemlékezünk 1526. augusztus 29. a mohácsi vész, 1849. október 6. az aradi vértanúk kivégzése vagy 1920. június 4. Trianon gyászos napjáról, a világosi fegyverletétel napja valahogy mindig kimarad a sorból. 1849. augusztus 13., megint sikerült egy egész nemzetet az osztrák császár Habsburg Ferencz Józsefnek - igaz az orosz cár segítségével - térdre kényszeríteni.
A Jókai Mór által szerkesztett Ezernyolszáznegyvennyolc című könyvben így írnak a fegyverletételről: 1849. augusztus 11-12. Ezen az éjszakán Görgey Artúr Világosnál letáborozott. Dél körül érkeztek a követek. Görgey azt a feltételt szabta, hogy a fegyverletételnél osztrákok nem lehetnek jelen. Délután öt óra tájban kiment a táborba. Csákó helyett szürke kalapban, egy színehagyott zubbonyban, hosszú csizmában. Végig ment minden zászlóaljon és elmondta, másnap leteszik a fegyvert, mert nincs többé remény. A sokat próbált tábornokok sírtak, mint a gyerekek. Görgey sokáig tartotta magát, de mikor utoljára ellovagolt a legvitézebb III. hadtest katonái előtt azok megéljenezték. Görgey ekkor omlott össze, a lova nyakára borulva zokogott.
Később ezt írta: "Nagy szerencsétlenség volt, őrjítő fájdalom volt, de nem volt és nem lesz soha szégyen."
1849. augusztus 13. Világos: a sereg 10-11 óra tájban indult el az oroszok sorfala előtt. A gyalogság gúlába rakta a fegyvereit. Az annyi vészt-vihart megélt Máriás lobogók a lefegyverzett csapatok előtt hevertek. A magyar fősereg nem volt többé. Körülbelül 30 ezer ember tette le a fegyvert, 11 tábornok, 1426 törzs és főtiszt került az ellenség kezébe. (Az orosz sereg 200 ezres volt. Mit tehetett volna Görgey?) Augusztus 15-én tudta meg, hogy az orosz fővezér Paszkievics csak az ő életét tudta garantálni. Hosszú életében ezzel kellett együtt élnie a hős tábornoknak.
Ne feledkezzünk meg erről a napról, ahonnan, ha sokáig tartott is, de sikerült talpra állni.

Jankovits Márta

Mindig ésszel...?

"Vágom a fát hűvös halomba,
fényesül a görcse sikongva"
(József Attila)
Lakossági kérelemre utána néztünk, hogy a Duna-parton található kanadai nyírfák "pamacsai" allergia keltők-e, vagy "csak" zavarják az ott lakókat, akiknek a növényeit, lakásait ellepik ezek a fehér vattaszerű virágok.
Több olvasónk is panaszkodott mondván: "Tudjuk, hogy Ti ellenzitek bármilyen fa kivágását, de kivételt tehetnétek ezekkel a nyárfákkal, amióta virágoznak és eregetik a szöszeiket totál allergiásak vagyunk!"
Osvai László dr., esztergomi képviselőtől idéznék pár gondolatot:
"...De mielőtt bármilyen fát kivágnánk, vagy kivágatnánk, gondolkodjunk!...A nyárfa szösze nem allergizál, nem okoz allergiás panaszokat!...A virágzás idején rövid ideig kellemetlenséget okoznak, bejutnak a nyitott ablakokon a szobánkba, autónkba. Szóval takarításra késztetnek, de nem allergizálnak! A kanadai nyárfát 30-40 évvel ezelőtt tömegesen telepítették hazánkban. Igénytelen, gyorsan nő, dús lombja árnyékot ad és megköti a légszennyezés jelentős részét. Egy lombköbméter levélfelület tavasztól őszig 440 gramm oxigént termel, 590 gramm széndioxidot dolgoz fel, és 4500 gramm szennyező anyagot szűr ki a levegőből. Egy 50 éves fa 405 kg szennyeződést szűr ki a levegőből 1 év alatt. (Egy autó viszont évente 7000 kg oxigént fogyaszt el és mi-mindent bocsát ki!)" (forrás: www.ekor-lap.hu/nyarfa)
A tények azonban - mint tudjuk - makacs dolgok, sokaknak vannak allergiás tüneteik (pestiesen: taknyuk-nyáluk egybefolyik) a nyárfák virágzásakor.
Akkor álljon itt egy felsorolás azon növényekről, amik valóban allergének, és jó néhányuk már a nyárfákkal együtt virágzik a tüneteket okozó polleneket eregetve:
1. késő téli - kora tavaszi időszak virágzó fái és cserjéi:
mogyoró, nyír, éger, szelídgesztenye, tölgy, szilfa, fűzfa, kőris, ecetfa, boróka
2. kora nyári szezon allergén fajai
a.) vadon élő füvek
tarackbúza, tippan, ecetpázsit, rozsnok, csenkesz, vadóc (angolperje), komócsin, perje, csillagpázsit, nád
b.) gabonafélék
rozs, rizs, kukorica
c.) gyomfüvek
ebír, kakaslábfű, muhar, tövisperje
3. késő nyári - őszi szezon allergén fajai
parlagfű, üröm, aranyvessző, pitypang, disznóparéj, libatop, laboda, ballagófű, falgyom, útifű
Érdekességképpen kiemelem azon növényeket, amik a parlagfűvel megegyező, magas allergén besorolásúak: nyír, vadóc (angolperje), komócsin, perje, csillagpázsit, rozs, ebír, üröm (forrás: www.sci.u-szeged.hu/pollinfo)
Osvai doktor úr tanácsát követve gondolkodtunk egy jót és az alábbiakra jutottunk:
- A nyárfák teljesen ártatlanok, sőt segítenek minket a légszennyezettség csökkentésében.
- Pusztán találgatás alapján nem lehet megállapítani, mi váltja ki az allergiát. A pontos kiváltó allergén megismerésére javasolt orvoshoz fordulni, aki akár hatásos gyógyszerekkel is elláthatja a beteget.
- A virágzást megelőző és minél nagyobb területet érintő többszöri kaszálás a levegőbe jutó pollenek számának csökkentésére a legjobb megoldás. Idén, pár terület kivételével, igen szépen lekaszáltatta az önkormányzat a parkokat, az útszéleket, stb., bár a májusi időpont kissé már megkésettnek tűnik.
- A levegőben szálló por és pollen megkötésében a zöldfelület növelése, ápolása a járható út. Szép-szép, hogy többször is beültetnek területeket virággal, azonban amíg nem pótolják vissza a kiirtott bokrokat-cserjéket, nem locsolják a füvet, addig ez csak szépségtapasz. A teljesen kiégett fű kaszálása közben felvert por nagy mennyiségű allergént tartalmaz, valószínűleg nagyobb kárt okozva, mint amennyi hasznot hajt.

Mormogó

Keltető a Duna partján

Csodálkozással vegyes vidámsággal hallgattam május közepén a szúnyogügyi illetékes magyarázatát a vérszívók inváziójakor: meglepett minket, hogy ennyi szúnyog van már ilyenkor. Végre nem csak a téli havazás okoz meglepetést!
Nem óhajtok általános iskolai tanulmányaimra hivatkozni, hisz akkor már a kis nebulóknak elmondták, hogy a szúnyog kikeléséhez meleg és pangó víz kell, hisz ezt az illetékesek is tudják, mint ahogy észre kellett venniük azt is, hogy áprilisban mindkét előírt paraméter teljesült.
El kell ismerni, hogy városunkban az illetékesek hamar felocsúdtak az első meglepetésből és talán elsőként az országban nekiláttak a légi szúnyogritkításnak. Tudjuk, ez a lehető legkevésbé környezetkímélő megoldás, hisz nincs csak szúnyogra ható vegyszer, így mindenféle-fajta rendű-rangú bogár és rovar is elpusztult.
Ezzel párhuzamosan elkezdődött a Duna-parton is a pangó vizek felkutatása, hogy megakadályozzák a még lárva állapotban lévő további szúnyogok kikelését.
Gond természetesen itt is van, hiszen a védekezést végző szakemberek egy jelentős Duna-parti szakaszhoz nem férnek hozzá. No nem azért, mert valami hepciás magántulajdonos nem engedi őket be a portájára, hanem a KÖVIZIG területe még mindig le van zárva. Ettől kezdve van egy jelentős terület, ahol vígan lerakhatja szúnyoganyó a petéit, a kis vérszívók pedig háborítatlanul kifejlődhetnek.
Civil szervezeteknek/magánszemélyeknek a probléma jelzése a feladata, az önkormányzatnak pedig az a dolga, hogy megoldást találjon. Nem értem az önkormányzatot, ennyi év alatt képtelen volt bármilyen megoldást találni, nem tudott semmilyen megállapodást kötni az állami Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal a terület megközelíthetőségéről az összehangolt védekezés érdekében.

Mormogó

Túri Imre: Kérdezz-felelek

Kificamodott a világ.
Mondd, mi bánt?
Sok van, mi égbe kiált.
Olvasok verseket,
soraik rímtelen.
Nincs pont, vessző sem,
kis betűvel végig megy.
És hol az értelem?
Keresem, nem lelem.
Nem leled? Keressed!
Keresem, nem lelem.
Nem leled? Keressed!
Keresem, nem lelem.
Közlik? Kiadják?
Olvastam, kiadják.
Mi bánt még?
Hogy kék az ég?
Nem, az úgy szép.
Bánt, hogy sok a drogos,
bánt, ha közönyös az orvos.
Mi bánt még?
Sok még, ha mondom.
Firkásak a falak, vonatok,
kevés a mosolygó eladó,
sok a csúnya szó
az utcán, a piacon,
meg az országházban.
Túl sok a hirtelen sztár,
ki elhiszi, Ő is az már.
Sok a bűncselekmény,
a jogtalan előnyszerzés.
Még sorolhatnám, de
ami a legjobban fáj:
Kettészakadt az ország.

Jankovits Márta

Szülőfalu?

"Szülőföldem szép határa! Meglátlak-e valahára?" – így szól Kisfaludy Károly versének első két sora. De vajon van-e szülőföldünk, szülőfalunk? Van, de csak kiknek a szülei ott laktak, ahol a gyermek világra jött. Mindenki másnak az a „szülőhelye”, ahova a mentő bevitte az anyukáját. Nem Százhalombatta, Érd, Törökbálint, Kisláng, Seregélyes, hanem Budapest vagy Székesfehérvár. Nem beszélve arról, hogy minden, az anyakönyvvel kapcsolatos tennivalót abban a kerületben kell elintézni, ahová az adott kórház tartozik. Sokkal egyszerűbb lenne a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál. Ma, amikor az emberek kutatják a gyökereiket, tudják, hol keressék, mert a régi anyakönyvekben az igazi lakóhely szerepelt, mivel az asszonyok otthon szültek. Ma már jó és biztonságos a kórházi háttér, de el kellene gondolkodni a változtatáson, amit javasolunk a mostani, vagy leendő országgyűlési képviselő figyelmébe.
Valahogy így:
Kiss Virág
2009. május 6.
Szülőhelye: Százhalombatta
Született: Budapest VIII. kerület
Kíváncsi vagyok olvasóink véleményére.
Elérhetőség: 06-23/356-343, e-mail

Jankovits Márta

Az alábbi levelet Százhalombatta Város Önkormányzatának küldtük el:

Százhalombatta Város Önkormányzat
Képviselő-testülete bizottsága elnökei részére

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Elnök urak!

Tisztelettel kérjük a segítségüket "Gulliver" ügyben. Ahogy olvastuk, már neve is van, Gulliver-völgy. Ez teljesen elkeserítő és a város jó hírnevét nem emelő terv. Kérjük, ne engedjék!
Néha megnyugodtunk, talán vége lesz az ötleteknek, ki és milyen módon akarja felhasználni, kihasználni, beépíteni, stb. ezt a páratlanul szép természeti értékünket, az utolsó összefüggő zöld területét a városnak.
2003-tól egy miniszteri rendelet az egész téglagyári-völgyet a Földvár VÉDŐÖVEZETÉVÉ nyilvánította. Hidegzuhanyként értesültünk róla - bár nyílt levelünkre a Gulliver bábú megalkotója visszavonta a tervét - mégis szóba került a megvalósítása. Erre a területre - ahogy ma a fiatalok mondják - "égő" ilyen műanyag, vagy bármilyen anyagból készült vásári mutatványos valamit építeni. Arra is gondolnunk kell, milyen véleménnyel lesznek városunkról, ha a Régészeti Parkba és a Földvárra látogatók letekintve a gyönyörű panoráma mellett egy bábút is látnak. Egy ilyen magára adó városnak - amely ennyit költ kultúrára, sportra, újabban a környezetre is - nem szabad elrontani a város hírnevét, hogy természetvédelmi terület szomszédságában és önmagában is természetileg értékes területre enged építeni olyat, ami nem oda való. Van Százhalombattán számos olyan hely, ahol a bábút - ha már kell - el lehet helyezni. Erre a völgy NEM ALKALMAS!!! Sem tájvédelmileg, sem természetvédelmileg, sem közlekedés, sem az itt lakók nyugalma szempontjából. Semmi olyat nem lehetne ide építeni, amely ellentétes a Természetvédelmi Törvénnyel.
A napokban egy nagyon tanulságos műsort láttam az M1 TV-csatornán. Ez nagyon megerősített abban, micsoda érték birtokában vagyunk itt Százhalombattán és milyen egyenes úton készülünk tönkretenni.
Dr. Dombay István, a gyergyószentmiklósi egyetem tanára mutatta be a csodálatos 16 hektáros Csiki-kertet (a mi völgyünk kicsit nagyobb). A kolozsvári egyetem a park kedvéért telepítette ki földrajzi és turisztikai tanszékét erre a területre. A parkot Dr. Csiki Dénes ügyvéd alakította 1884-ben. Szerette a botanikát és a természetet, ezért úgy gondolta, lehet olyan növényeket is telepíteni, amelyek ugyan nem erre az éghajlatra valók, de egy meleg, védett, déli fekvésű helyen megélnek. Igaza lett, holott 1918-tól az 1990-es évekig szinte hozzá sem nyúltak, a természet végezte a maga dolgát. A park gyönyörű szép, érdemes lenne megnézni. Most pályáztak és nyertek is pénzeket, amellyel még szebbé tehetik a parkjukat. Erdélyben 3 ilyen hasonló méretű park van, ez a második. Azt nem lehet mondani, hogy ott kevés a természetileg értékes terület, mégis fontos nekik az a 16 hektár is, a fagyűjteménnyel. Fontos, hogy ezt is megőrizzék.
Nekünk úgy látszik nem olyan fontos a sajátunk, pedig nem hiszem, hogy ilyen szépségű védett, meleg, déli fekvésű völgy olyan sok lenne az országban, hogy ne arra akarnánk használni, mint amire való.
Miért ne lehetne alapítani egy fagyűjteményt, amivel öregbíthetnénk Százhalombatta hírnevét és kivívnánk az utánunk következők megbecsülését.
Kétlem, hogy egy akármilyen mesterséges építmény erre alkalmas lenne! Ne bábukat, meg betonrengeteget építsünk erre a helyre, hanem igazi értéket, ami évszázadokra biztosítja a jobb levegőt. Meg kell mutatnunk, hogy nem a rövidtávú anyagi érdekek a fontosak, hanem városunk és utódaink jövője. Mindent lehet építeni, mert, ahogy mondják, a fejlődést nem lehet, de nem is kell megállítani. Szeretik azt mondani, a környezetvédők gátolják a "fejlődést". Ez így nem igaz. Mindent a megfelelő helyre és a megfelelő időben. A beton nem lélegzik, nem nyeli el a környezetkárosító anyagokat, a fák igen. Nem szeretném azt a jövőt, amelyet az olasz írónő Oriana Fallacci írt le a "Ha meghal a Nap" című könyvében. Az űrhajósokról írt Amerikában és közelebb ment a gyönyörű harsány zöld pázsithoz, megfogta és elszörnyedve látta, hogy műanyag. Tegyük meg, hogy ne csak magunkra gondoljunk, hanem azokra is, akik 50-100 év múlva itt fognak élni és hálásak lesznek minden egyes fáért, amit mi ültettünk.
Ma minden talpalatnyi zöld terület kincs, főleg egy olyan, mint a mi téglagyári-völgyünk. Lehetne a neve Batta-park is, de ahhoz parknak kell lennie. Az Arany János Iskola környezetvédő konferenciáján a Duna-Ipolya Nemzeti Park munkatársa filmen mutatta be a pont ezen a területen élő értékes védett virág ritkaságokat, köztük olyat (deres szádorgó) ami csak itt található. Beszélhetünk a gyerekeknek a természetvédelemről, ha a Kakukk-hegy országosan védett természetvédelmi terület, a Sánc-hegy és a Földvár védőövezetében nagy forgalommal járó, a tájba nem illő óriási bábút, vagy bármit, ami rontja a természeti-, régészeti-, tájképi értékeket, építünk. Hogyan lehetünk így hitelesek? Mást mondunk és mást teszünk? Hosszú távon 10-15 év alatt be lehetne telepíteni a völgyet fákkal. A felső részen tanösvény, a középsőn fagyűjtemény, a Duna-parti részen lehetne pihenőpark padokkal, asztalokkal, szalonnasütő hellyel, stb. Egy nem nagy épület büfével, mosdóval.
Az emberek azért költöztek ki a városból, mert nyugalomra vágytak, ezért építettek saját házat, mert viszonylagos csendet akartak. Sok pályázat jelenik meg természetvédelemre, így nyertek a Csiki-kert felújítására, ápolására is Gyergyószentmiklóson, pedig ott sokkal több a természetvédelmi és a zöld terület, mint nálunk. Nekik az a kicsi 16 hektár is fontos volt.
Kérjük, ezen a területen ne a gazdasági érdek legyen az első, hanem a természeti! Van a városnak számos olyan helye, ahol mindent lehet építeni, ami gazdaságos, ami esetleg sok pénzt hoz, de ne áldozzuk fel ezt a páratlan értékünket.
Százhalombatta, 2009. június 20.

Tisztelettel
Jankovits Márta elnök
Faluvédő Egylet nevében

Faluvédő - Független civil folyóirat © 2008-2009. Faluvédő Egylet, Százhalombatta - Minden jog fenntartva
Vezető szerkesztő: Jankovits Márta
Készítette és karbantartja: Dragon és Társai BT.
Tárhely: BattaNet, Százhalombatta Város Önkormányzata Internet Központ
Értesüléseket átvenni csak a forrásra való hivatkozással lehet, az oldalon található minden tartalom felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges!