Százhalombattai Faluvédő Egylet
2440 Százhalombatta
Szent László út 56.

Százhalombatta Város Önkormányzat Képviselő-testülete bizottsága elnökei részére

Tisztelt Polgármester Úr,
Tisztelt Elnök urak!

Tisztelettel kérjük a segít- ségüket "Gulliver" ügyben. Ahogy olvastuk, már neve is van, Gulliver-völgy. Ez tel- jesen elkeserítő és a város jó hírnevét nem emelő terv. Kérjük, ne engedjék!
Néha megnyugodtunk, talán vége lesz az ötleteknek, ki és milyen módon akarja felhasz- nálni, kihasználni, beépíteni, stb. ezt a páratlanul szép természeti értékünket, az utolsó összefüggő zöld területét a városnak.
2003-tól egy miniszteri ren- delet az egész téglagyári-völgyet a Földvár VÉDŐÖVE- ZETÉVÉ nyilvánította. Hideg- zuhanyként értesültünk róla - bár nyílt levelünkre a Gulliver bábú megalkotója visszavonta a tervét - mégis szóba került a megvalósítása. Erre a terü- letre - ahogy ma a fiatalok mondják - "égő" ilyen műa- nyag, vagy bármilyen anyag- ból készült vásári mutatvá- nyos valamit építeni. Arra is gondolnunk kell, milyen véle- ménnyel lesznek városunkról, ha a Régészeti Parkba és a Földvárra látogatók letekintve a gyönyörű panoráma mellett egy bábút is látnak. Egy ilyen magára adó városnak - amely ennyit költ kultúrára, sportra, újabban a környezetre is - nem szabad elrontani a város hírnevét, hogy természetvé- delmi terület szomszédsá- gában és önmagában is természetileg értékes terü- letre enged építeni olyat, ami nem oda való. Van Százha- lombattán számos olyan hely, ahol a bábút - ha már kell - el lehet helyezni. Erre a völgy NEM ALKALMAS!!! Sem tájvé- delmileg, sem természetvé- delmileg, sem közlekedés, sem az itt lakók nyugalma szempontjából. Semmi olyat nem lehetne ide építeni, amely ellentétes a Természetvédelmi Törvény- nyel.
A napokban egy nagyon tanulságos műsort láttam az M1 TV-csatornán. Ez nagyon megerősített abban, micsoda érték birtokában vagyunk itt Százhalombattán és milyen egyenes úton készülünk tönkretenni.

Dr. Dombay István, a gyer- gyószentmiklósi egyetem tanára mutatta be a csodálatos 16 hektáros Csiki-kertet (a mi völgyünk kicsit nagyobb). A kolozsvári egye- tem a park kedvéért tele- pítette ki földrajzi és turisztikai tanszékét erre a területre. A parkot Dr. Csiki Dénes ügyvéd alakította 1884-ben. Szerette a bota- nikát és a természetet, ezért úgy gondolta, lehet olyan növényeket is telepíteni, amelyek ugyan nem erre az éghajlatra valók, de egy meleg, védett, déli fekvésű helyen megélnek. Igaza lett, holott 1918-tól az 1990-es évekig szinte hozzá sem nyúltak, a természet végezte a maga dolgát. A park gyö- nyörű szép, érdemes lenne megnézni. Most pályáztak és nyertek is pénzeket, amellyel még szebbé tehetik a parkjukat. Erdélyben 3 ilyen hasonló méretű park van, ez a második. Azt nem lehet mondani, hogy ott kevés a természetileg értékes terület, mégis fontos nekik az a 16 hektár is, a fagyűjteménnyel. Fontos, hogy ezt is megőrizzék.
Nekünk úgy látszik nem olyan fontos a sajátunk, pedig nem hiszem, hogy ilyen szépségű védett, meleg, déli fekvésű völgy olyan sok lenne az országban, hogy ne arra akarnánk használni, mint amire való.
Miért ne lehetne alapítani egy fagyűjteményt, amivel öreg- bíthetnénk Százhalombatta hírnevét és kivívnánk az utánunk következők megbe- csülését.
Kétlem, hogy egy akármilyen mesterséges építmény erre alkalmas lenne! Ne bábukat, meg betonrengeteget épít- sünk erre a helyre, hanem igazi értéket, ami évszá- zadokra biztosítja a jobb levegőt. Meg kell mutatnunk, hogy nem a rövidtávú anyagi érdekek a fontosak, hanem városunk és utódaink jövője. Mindent lehet építeni, mert, ahogy mondják, a fejlődést nem lehet, de nem is kell megállítani. Szeretik azt mondani, a környezetvédők gátolják a "fejlődést". Ez így nem igaz. Mindent a meg- felelő helyre és a megfelelő időben. A beton nem lélegzik, nem nyeli el a környezet- károsító anyagokat, a fák igen. Nem szeretném azt a jövőt, amelyet az olasz írónő Oriana Fallacci írt le a "Ha meghal a Nap" című könyvében. Az űrhajósokról írt Amerikában és közelebb ment a gyönyörű harsány zöld

pázsithoz, megfogta és el- szörnyedve látta, hogy mű- anyag. Tegyük meg, hogy ne csak magunkra gondoljunk, hanem azokra is, akik 50-100 év múlva itt fognak élni és hálásak lesznek minden egyes fáért, amit mi ültettünk.
Ma minden talpalatnyi zöld terület kincs, főleg egy olyan, mint a mi téglagyári-völgyünk. Lehetne a neve Batta-park is, de ahhoz parknak kell lennie. Az Arany János Iskola kör- nyezetvédő konferenciáján a Duna-Ipolya Nemzeti Park munkatársa filmen mutatta be a pont ezen a területen élő értékes védett virág ritka- ságokat, köztük olyat (deres szádorgó) ami csak itt talál- ható. Beszélhetünk a gyerekeknek a természetvé- delemről, ha a Kakukk-hegy országosan védett természet- védelmi terület, a Sánc-hegy és a Földvár védőövezetében nagy forgalommal járó, a tájba nem illő óriási bábút, vagy bármit, ami rontja a természeti-, régészeti-, táj- képi értékeket, építünk. Ho- gyan lehetünk így hitelesek? Mást mondunk és mást teszünk? Hosszú távon 10-15 év alatt be lehetne telepíteni a völgyet fákkal. A felső részen tanösvény, a középsőn fagyűjtemény, a Duna-parti részen lehetne pihenőpark padokkal, asztalokkal, szalon- nasütő hellyel, stb. Egy nem nagy épület büfével, mosdóval.
Az emberek azért költöztek ki a városból, mert nyugalomra vágytak, ezért építettek saját házat, mert viszonylagos csendet akartak. Sok pályázat jelenik meg természetvé- delemre, így nyertek a Csiki-kert felújítására, ápolására is Gyergyószentmiklóson, pedig ott sokkal több a természet- védelmi és a zöld terület, mint nálunk. Nekik az a kicsi 16 hektár is fontos volt.
Kérjük, ezen a területen ne a gazdasági érdek legyen az első, hanem a természeti! Van a városnak számos olyan helye, ahol mindent lehet építeni, ami gazdaságos, ami esetleg sok pénzt hoz, de ne áldozzuk fel ezt a páratlan értékünket.