2009. február 2-án kora este rég nem látott sokaság töltötte meg az Óvárosi Közösségi Ház nagytermét. Nem egy híres színész vagy énekes vonzotta a közön- séget egy teltházas előa- dásra, hanem Dr. Fazekas István települési képviselő beszámolója.
Még ez sem töltötte volna be a termet, de a meghívó szövege igen. Egy át nem gondolt országos rendelkezés borzolta fel az érintettek idegeit. Nevezetesen a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság kijelölte a Duna-menti ingatlanokon a "nagy- vízi meder" határait. Ez mintegy 400 battai ingatlant érint méghozzá 80%-át az Óvárosban. Így érthető a szokatlan érdeklődés. Sokan az internetről tudták meg, hogy ez a "nagyvízi mederré" nyilvánítás rákerülhet a tulaj- doni lapokra, ami befolyá- solhatja az ingatlanok for- galmi értékét. Drágábbá vál- hat a biztosítási díj, megne- hezedik a hitelfelvétel. Az ÜGY fontosságát jelzi, hogy az Önkormányzat részéről megjelent Vezér Mihály Polgármester és Weller János a Vagyongazdálkodási Bizott- ság elnöke.
A hallgatóság érdeklődve várta mit fog mondani a három meghívott vendég a Vízügytől. Dicsérendő önfe- gyelemmel hallgatták végig a hivatalos emberek mondani- valóját, amiben volt jó hír is. Nevezetesen, hogy a rendelet végrehajtását elhalasztották 2009 december 31-ig. A másik az, hogyha a város dokumen- tálja, hogy árvíz esetén meg tudja védeni a veszélyez- tetett ingatlanokat és ezért

Az épített és természeti környezetünk állapota mind- annyiunkat érint, hiszen nap, mint nap a városban, vagy a város környéki területeken tartózkodunk, és szembesü- lünk azzal. Mivel közérze- tünket jelentős mértékben befolyásolja a bennünket kö- rülvevő környezet, fontos hogy megőrzéséről, állapo- tának folyamatos ellenőrzé- séről, szépítéséről mi embe- rek gondoskodjunk.
A Faluvédő Egylet égisze alatt megalakult Hulladék- kommandó Társadalmi Járőr- szolgálat célja a város köz- igazgatási területén az ille- gális hulladékot elhelyezők elleni közös fellépés, és velük szemben hatósági el- járás kezdeményezése, le- folytatása az együttműködő erre jogosult szervezetekkel.

Az új illegális lerakók kia- lakulásának megakadályozá- sa, régi lerakóhelyek felszá- molásának koordinálása, a területek utóellenőrzése.
A Faluvédő Egylet megalaku- lásakor nem csak azt a célt tűzte maga elé, hogy megóvja az óváros jellegét és ápolja a hagyományokat, hanem egészségmegőrző programo- kat szervezzen, és tevőle- gesen részt vegyen a kör- nyezetvédelemben. Köztu- dott, hogy ez utóbbi mára már globális problémává nőtt. A társadalom gazdasági helyze- te, a populáció növekedése és annak életviteléből adódó "nemtörődömség", mások iránti közömbösségből, nem figyelünk oda egymásra és a környezetünkre.

Van, amikor az ember legszí- vesebben máshol lenne, mint ahol van. Ez történt velem március 15-én, legszebb nemzeti ünnepünkön.
Néztem a televíziót és szégyelltem magam. Mit láttam? Az erdélyi és a magyarországi, helyesebben fővárosi megünneplését az 1848-as forradalomnak és szabadságharcnak.
Ugye kitalálják melyik volt az igazi. A hóban, hideg szélben békésen ünneplő hatalmas tömeg Nyeregtetőn, Sepsi- szentgyörgyön, Székelyke- resztúron. Gyönyörűen beszé-

lő, magyarságukra és a 48-as hősökre büszke magyarokat láttam, akik tiszta szívvel, igaz lélekkel énekelték a magyar- és a székely himnuszt. Egyetlen rendőrt sem láttam, mert ők tudták, ez a nap a méltó ünneplésre való.
Mit láttam itthon? Lélektelen, csekély létszámú, hivatalból ott levő embereket, akiket rendőrkordon, táskakutatás, molotov-koktél, stb. válasz- tott el az ünnep méltóságáról megfeledkező üvöltő tömeg- től.