Számtalanszor megtettük már, de hogy ne maradjon kétség senkiben, újra leír- juk mi az állásfoglalásunk a Téglagyári Völggyel kap- csolatban.
Erre azért van szükség, mert szinte naponta megkérdezik az emberek, az utcán, ren- dezvényeken: "Ugye nem igaz, hogy megint valaki épí- teni akar a téglagyárban?". Aggódnak az emberek, nehogy valami visszafordít- hatatlan történjen a város legszebb természeti részé- vel.
Mit tudok mondani? Amit már évek óta minden lehető helyen, alkalommal elmond- tunk: semmi szükség egy zajos, a természetet nem kímélő szórakoztató cent- rumra, amit lehet "kulturális központnak" is nevezni, mert úgy jobban hangzik, de a Téglagyárban arra sincs szükség kikötővel meg a hozzá tartozó egyéb "dol- gokkal".
A Téglagyári Völgy a 2003 miniszteri rendelet szerint a Földvár védőövezete, így na- gyon le van korlátozva mit lehet építeni és mit nem. Most nem írok a védett virá- gokról, a szépséges pano- rámáról, a rengeteg védett |
állatról, csak az utolsó még meglevő lehetséges kirán- duló helyéről a városnak.
Messziről jönnek az emberek megcsodálni ezt a völgyet, amelyet száz évig ugyan ipari tevékenységre használ- tak, de még ez sem tudta elpusztítani, mert ahogy az ember kivonult, a természet visszavette a magáét. Ne hagyjuk, hogy ez a kincsünk "szórakoztató centrum" le- gyen, mert abból már van elég a városban.
Ajánlani is tudunk egyet: a Városkapu Üzletház egyik része üresen áll, az üveges részén még szombat délelőtt is csak egy-egy ember téved be. Itt nincs természet- védelmi terület a közelben sem védőövezet.
Ma már a főépület élet- veszélyes állapotban van, bár hallottam más véleményt is, de a körkemencét meg kell őrizni, mint ipari műem- léket. Nagyon sok pénzbe kerül már a bontás is, amit csak pályázati pénzekből lehetne megtenni. Addig is vigyázzunk rá, rövid távú gazdasági érdekből ne áldozzuk fel a jövőjét, ami szebb lehet, ha nem rontjuk el.
Szerkesztőség |