1953-ban kerültem a férjem családjába, oda, ahol mindenki pék volt. Az apósom Vejmola Péter, a férjem és a testvére a Dori is péknek tanult. Az anyósom az Ágnes néni is tudta a mesterséget. Akkor még nem boltban vették az emberek a kenyeret, hanem péktől. Míg a Petit nem vitték el katonának, az édesanyjával sütötték a hatalmas házi kenyereket. A hátán vitte puttonyban, biciklivel még Füredre is. Mikor megjött a katonaságtól, már csak bérsütést vállaltak, ami azt

jelentette, hogy otthonról az asszonyok kosárban hozták a kész kenyértésztát, ráírták a nevüket és a pékségben süttették meg. Elől volt egy szoba, mögötte az a helyiség, ahol állt a hatalmas kemence, akkora, mint egy szoba. A pék éjfélkor kezdte a munkát. Szénnel telerakta a kemencét és amikor kellően forró volt, egy nyíláson kihúzta a forró parazsat, kitisztította a kemencét és telerakta a négy-öt-hét kilogrammos kenyerekkel.

- A Faluvédő Egylet a megalakulása óta (1998.) kiemelten foglalkozik a Téglagyár sorsával. Számunkra nem egy bezárt gyártelepet jelent, hanem Százhalombatta utolsó nagy természeti környezetét, csodálatos panorámával, védett növényekkel és állatokkal. (Az őzeket már megölték). Ideális hely kirándulásra, pihenésre, amíg nincs beépítve, amire nagyon reméljük, nem is kerül sor. Mi már számtalan javaslattal éltünk, legfontosabbnak tartva a természet védelmét, de mit mond Weller János?
- Amikor évekkel ezelőtt képviselő lettem, úgy gondoltam, feltétlen kell ezzel a területtel valamit kezdeni. Ma már nem egészen így gondolom.

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan több, mint ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza.
Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt.

alkalommal lehetett közszem- lére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbó- lummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le.