Mit tesznek a fa alá, milyen ételeket esznek, és milyen hagyományaik vannak a körü- löttünk lakóknak.

Angliában a családi körben eltöltött karácsony, illetve a faállítás szokása Viktória ki- rálynő idején (XIX. sz. kö- zepe) terjedt el a britteknél német mintára. A Christmas, azaz Karácsony az év legfon- tosabb ünnepe. Christmas Eve december 24-e. Ezen a napon a családok az estét otthon töltik, barátokat fogadnak, iszogatnak, készülnek a más- napra, amikor Karácsony Apó telerakja a zoknikat minden- féle ajándékkal. Karácsony Apó egyébként a kéményen keresztül érkezik, hagyomá- nyosan egyenesen a kandal- lóba pottyan. A gyerekek ajándékkérő leveleket írnak neki, amit a kandalló tüzébe dobnak, hogy így jusson el az Északi-sarkra.
December 25-e a Christmas Day, ez az ajándékozás nap- ja. Ilyenkor jön össze a csa- lád is, és ekkor eszik a hagyo- mányos karácsonyi ebédet, ami sült, töltött pulykából vagy valamilyen szárnyasból, sült krumplival, kelbimbóval, Christmas pudingból és apró- süteményből áll. A pudingot brandyvel flambírozva tálal- ják. A pudingba kerülő, alko- holba áztatott gyümölcsöket már hónapokkal karácsony előtt elkészítik és így érlelik.
Finnországban a karácsony 23-án kezdődik, de még nem ünnepléssel. Este, miután a gyerekek lefeküdtek, a szülők előkészítik a másnapi étele- ket, rendet, tisztaságot vará- zsolnak mindenhová. 24-én reggelinél a család körbeüli az asztalt. Hagyományosan fahé- jas tejberizs a reggeli, amely- be egy szem mandulát rej- tenek. Aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a jövő évben, ha fiatal lány az illető, akkor közeli férjhezmenetelre számíthat. A finnek karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat, illetve meg- etetik a fészkelő madarakat is. A karácsonyi vacsorához a

felnőttek glöggöt (fűszeres forralt bor) isznak, amelyben mazsola és mandula is rej- tőzik. A karácsonyi vacsora tradicionális északi ételekből áll. A heringet üvegfúvó módra általában rozskenyér- ben sült sonka követi, sült krumpli kásával. Mézes, gyömbéres süteményekkel zárják az étkezést. Éjszakára nem szedik le az asztalt, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak, ha épp arra járnak. Karácsony első napja szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, de még telefonálni sem. A rokonlátogatásra, barátok kö- szöntésére 25-én kerítenek sort.
Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat. Különö- sen a déli tartományokban kedvelt ez a szokás, amikor a "zampognarik", a hegyi pász- tor dudások leereszkednek a hegyekből és dudaszóval kö- szöntik a közelgő ünnepet, Jézus születésének napját. A karácsony is erről kapta a nevét "Natale", azaz szüle- tés. Nápolyban és a déli régiókban az emberek 24-én éjjel templomról templomra járnak, csak hogy láthassák a kis Jézust.
A karácsony esti vacsora az olaszoknál hagyományosan hal, amelyből többféle is kerül az asztalra. A vacsorát mindig a híres "panettone", a karácsonyi kalács zárja. Kará- csony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közleke- dik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomsá- got, a rosszaknak pedig szenet visz.
Lengyelországban a kará- csonyi ünnepkör egy nagyon szép szokással kezdődik. 24-én este az eget kémlelik kicsik és nagyok, arra várva, hogy meglássák az első csillagot. Ez Lengyelor- szágban a Betlehemi csillagot jelképezi, melyet ők Gwiazd- kának neveznek. Aki először észreveszi a legelső csillagot, ezt kiáltja, ekkor a család- tagok karácsony ünnepét és

egymást. A karácsonyi böjt szellemében karácsony vigili- áján, azaz 24-én éjfélig nem esznek húst. Az ünnepi asztal alá szalmát és szénát terí- tenek, arra emlékeztetve, hogy a kis Jézus jászolban született. A hagyományos ételek közül nagyon kedvelt a céklaleves, a mákos kalács és a hal. Készítenek erre az alkalomra kompótot is 12 féle gyümölcsből, megemlékezve Jézus 12 tanítványáról. Kará- csonykor énekesek járnak házról-házra, szerencsét kíván- va a háziaknak, akik megvendégelik őket. Az éjféli misére együtt megy a család.
Az írek lakásaikat az ünnep közeledtével gondosan feldí- szítik. Az ablakba örökzöl- dekkel ékesített gyertyákat állítanak, általában hármat. A gyertyák a szent családnak mutatják az utat az éjsza- kában, a hármas szám pedig a szentháromságra (atya, fiú, szentlélek) utal. Az asztalra karácsony előestéjén kenye- ret, tejet készítenek, az ajtót pedig nem zárják be. Ezzel fejezik ki vendégszeretetüket. Mária, József a kisdeddel bár- mikor betérhetnek, ha elfárad- tak és megéheztek a hosszú úton. A gyerekeknek Írország- ban is Christmas Father hozza az ajándékot karácsony éjje- lén a zoknijukba. A karácsonyi vacsoránál az asztalra általá- ban pulyka, sonka, áfonya szósz és lángoló, brandyvel bolondított szilva puding kerül. 25-én István napján aztán kezdetét veszik a nagy utcai népünnepélyek. Ilyenkor az emberek maskarába öltöz- nek és különféle tradicionális szereplőkkel vidám jelene- teket adnak elő.
Remélem sikerült egy kicsit megismertetni Önökkel más népek karácsonyi szokásait, hagyományait. Azért ne feledkezzenek meg arról sem, hogy nálunk is van egy hagyományos karácsonyi finomság, a diós-mákos bejgli. Gyorsan lapozzanak Ági mama receptjeihez és süssék meg az ott található bejglit. Nagyon finom!